A 2020-as év tíz legnívósabb tanszéki publikációja
2020-ban is széles spektrumot ölelt fel a Környezetgazdaságtan Tanszék kollégáinak publikációs portfóliója. A sharing economytól a regionális összefüggéseken és a villamosenergia-piac elemzésén át a klímaváltozás és a városi fenntarthatóság aspektusainak értékeléséig rengeteg szempont jelent meg a tanszéki kutatási palettán. Tanulmányaink vezető hazai és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, melyek közül a 10 legnívósabb folyóiratcikk rövid összefoglalója lentebb olvasható. A bemutatott kutatások döntő többsége open access, vagyis korlátozások nélkül elérhető és olvasható. Külön kiemelendő, hogy a tanszéki kollégák publikációinak összesített impact factora 18.747!
Biró, K., & Szalmáné Csete, M. (2020). Corporate social responsibility in agribusiness: climate-related empirical findings from Hungary. Environment, Development and Sustainability. https://doi.org/10.1007/s10668-020-00838-3
IF: 2.191 (2019)
Scimago: Q2 Management, Monitoring, Policy and Law, Q2 Economics and Econometrics, Q2 Geography, Planning and Development
A kutatás feltárja a hazai agrárvállalatok szerepét és lehetőségeit az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, továbbá megvizsgálja a vállalatok CSR-portfóliójában megjelenő mititgációs és adaptációs tevékenységek mértékét és azok megvalósítására irányuló konkrét intézkedéseket. Az értékelés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok éghajlat-orientált CSR tevékenysége viszonylag fejletlen, de a vállalatok motiváltak arra, hogy a kibocsátások csökkentése mellett adaptációs stratégiák alkalmazásával a klímaváltozás várható hatásaira is felkészüljenek. Számos intézkedés segíthet csökkenteni a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságát. Az eredmények nemcsak a vállalatokat, hanem a döntéshozók számára is iránymutatást nyújthatnak az éghajlat-orientált CSR tevékenységekben.
Buzási, A., & Jäger, B. S. (2020). District-scale assessment of urban sustainability. Sustainable Cities and Society, 62, 102388. https://doi.org/10.1016/j.scs.2020.102388
IF= 5.268
Scimago: Q1 Civil and Structural Engineering, Q1 Geography, Planning and Development, Q1 Renewable Energy, Sustainability and the Environment, Q1 Transportation
A kutatás középpontjában a városi fenntarthatóság indikátorokkal való értékelése állt, Budapest kerületein keresztül bemutatva. A kidolgozott mutatószámrendszer 10-10 változót tartalmazott a klasszikus fenntarthatósági (környezet-gazdaság-társadalom) dimenziókba sorolva, melyek jellemzően széles körben elérhető statisztikai adatbázisokból kerültek lekérdezésre. A környezeti dimenzióban azonban jelentős indikátorépítési feladatokat is elvégeztünk, vagyis meglévő mutatókat alakítottunk át oly módon, hogy az a lehető legszélesebb körben lefedjék a városi fenntarthatóság környezeti aspektusait. Az egyes változók Guilford-féle eljárással kerültek súlyozásra, így alakultak ki a dimenziónkénti, illetve a teljes fenntarthatóságot bemutató rangsorok. A tanulmányban a rangsoroláson kívül az egyes fenntarthatósági dimenziók teljes teljesítményre vonatkozó magyarázó erejét is kutattuk: nagy meglepetésre éppen a környezeti fenntarthatóság bírt a legcsekélyebb meghatározó jelleggel, míg a társadalmi és gazdasági dimenziók nagyban meghatározták az átfogó fenntarthatósági teljesítményt. A tanulmány opec access hozzáférésű, vagyis korlátozások nélkül elérhető és olvasható.
Hortay, O., & Szőke, T. (2020). A kijárási korlátozás hatása a villamosenergia-rendszer terhelési és árgörbéire Magyarországon. Statisztikai Szemle, 98(10), 1131–1150. https://doi.org/10.20311/stat2020.10.hu1131
A cikk a koronavírus járvány terjedésének megfékezése érdekében 2020 tavaszán bevezetett országos kijárási korlátozás hatásait vizsgálja, Magyarország villamosenergia-fogyasztásának ás árainak szezonalitására. A kutatás fő eredményei, hogy a kereslet csökkenő változékonysága ellenére az árak volatilitása és az ártüskék gyakorisága nőtt.
Hortay, O., & Víg, A. (2020). Potential effects of market power in Hungarian solar boom. Energy, 213, paper 118857. https://doi.org/10.1016/j.energy.2020.118857
IF= 6,082
Scimago: Q1 Building and Construction, Q1 Civil and Structural Engineering, Q1 Electrical and Electronic Engineering, Q1 Energy Engineering and Power Technology, Q1 Energy, Q1 Fuel Technology, Q1 Industrial and Manufacturing Engineering, Q1 Management, Monitoring Polic and Law, Q1 Mechanical Engineering, Q1 Modeling and Simulation, Q1 Pollution, Q1 Renewable Energy, Sustainability and the Environment
A cikk egy Cournot egyensúlyi modellt javasol, amely a villamosenergia-termelők gazdasági és műszaki tulajdonságainak figyelembe vételével képes előre jelezni a piaci erő hatását az árakra. A modell segítségével a cikk megvizsgálja a Magyarországon következő évtizedben beépülő nagymennyiségű napelem kapacitás árhatását különböző tulajdonosi koncentráció mellett.
Kökény, L., & Hortay, O. (2020). A villamosenergia-fogyasztás elhalasztásával kapcsolatos lakossági attitűd felmérése Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 67(7–8), 657–687. https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.7-8.657
A cikk egy telefonos lakossági lekérdezés eredményei alapján felméri, hogy a villamos energia kereslet oldali szabályozási eszközökbe mely társadalmi csoportokat lehetne bevonni Magyarországon valamint, hogy ezeknek a csoportok egy-egy áramfogyasztó készüléküket jellemzően mely napszakokban használják. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a válaszadók attitűdje és villamosenergia-fogyasztása alapján jól szegmentálható potenciális fogyasztói csoportok alkothatók, amelyek értékes kiindulási pontot nyújthatnak a közeljövőben piacra lépő keresleti aggregátorok üzletfejlesztéséhez.
Soltész, P., & Zilahy, G. (2020). A network theory approach to the sharing economy. Periodica Polytechnica Social and Management Sciences, 28(1), 70–80. https://doi.org/10.3311/PPso.12597
Scimago: Q2 Engineering, Q3 Decision Sciences, Q3 Social Sciences, Q4 Strategy and Management
Napjainkban egyre jobban terjednek a megosztáson alapuló gazdasági modellek (sharing economy), melyek hatásainak vizsgálata számos kutatót érdekel. A 2020-ban megjelent cikkünkben a sharing economy hálózatát vizsgáljuk, melyhez Barabási Albert-László skálafüggetlen hálózatának elméletét vettük alapul. Kutatásunk az Oszkár - telekocsi - rendszer hálózatát vizsgálja meg, amelyből jobban meg lehet érteni a peer-to-peer sharing economy időbeli és térbeli terjedését. Ezekből az információkból később lehet következtetni a gazdasági-társadalmi-környezeti hatásokra, valamit az ezekkel összefüggésben álló visszapattanó hatásra.
Szabó, M., & Banász, Z. (2020). SMSTs on thin ice: motivations behind migration from a Hungarian micro-region. Regional Science Policy and Practice, 12(5), 809–825. https://doi.org/10.1111/rsp3.12287
Scimago: Q2 Development, Q2 Geography, Planning and Development, Q3 Management, Monitoring, Policy and Law
A Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság (Regional Science Association International) „Regional Science Policy & Practice (RSPP)” folyóiratában jelent meg Dr. Szabó Mariann kolléganőnk társszerzővel (Dr. Banász Zsuzsanna, Pannon Egyetem) írt cikke „SMSTs on Thin Ice – Motivations Behind Migration from a Hungarian Micro‐region” a kis- és középvárosok népességmegtartásának kihívásait empirikus adatokkal alátámasztott vizsgálatáról. Az elemzések rámutattak, hogy a településhez való kötődés városi terekben elsősorban a munkahellyel való elégedettség, míg a várost körülvevő térség esetében már erőteljesebben a társadalmi kapcsolatokkal való elégedettség függvénye. A fiatalok kisebb településekről való elvándorlását a hagyományokhoz, szokásokhoz és közösséghez való kötődés sem tudja megakadályozni megfelelő munkahelykínálat hiányában. A publikáció 2020 áprilisában on-line first verzióban is közlésre került ’open access’ formátumban a kiadó (John Wiley & Sons, Inc.) és a BME közötti megállapodásnak köszönhetően.
Szalmáné Csete, M., & Buzási, A. (2020). A smart planning szerepe a fenntartható városfejlesztésben. Területi Statisztika, 60(3), 370-390. https://doi.org/10.15196/TS600304
Scimago: Q3 Economics and Econometrics, Q3 Georgraphy, Planning and Development
Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogy városi szinten a digitalizáció korában a fenntarthatóság felé való átmenethez hozzájárulhat-e egy smart city koncepció, s ha igen, akkor vajon milyen módon? Javaslatot teszünk az ú.n. smart planning módszer alkalmazására és egy scorecard alapú indikátorrendszer kidolgozására, melyek hozzájárulhatnak a helyi fejlesztési elképzelések fenntartható, klímatudatos és smart mivoltának értékelésére iránymutatásul szolgálva a helyi érintettek számára. A kidolgozott indikátorrendszer segítségével a monitoring folyamatok hatékonyságának folyamatos fejlesztése is megvalósíthatóvá válhat a városgazdálkodás, városüzemeltetés számára, valamint lehetővé válik a piaci alapú városfejlesztési beavatkozások ex-ante értékelése is. Az ismertetett értékelési rendszer olyan eszközt jelenthet a hazai önkormányzatok, helyi döntéshozók számára, mely elősegíti a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő, költség-, és erőforrás-hatékony piaci megoldások azonosítását annak érdekében, hogy a település fejlesztési céljaihoz leginkább illeszkedő és optimális megoldások kerülhessenek kiválasztásra a smart és fenntartható városfejlesztés gyakorlati megvalósításának elősegítése érdekében.
Szalmáné Csete, Mária, & Buzási, A. (2020). Hungarian regions and cities towards an adaptive future – analysis of climate change strategies on different spatial levels. Időjárás, 124(2), 253–276. https://doi.org/10.28974/idojaras.2020.2.6
IF= 0,277 (2019)
Scimago: Q4 Atmospheric Science
A helyi szintű kezdeményezések fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodásban, mely vizsgálatok jellemzően a városi szintet helyezik a középpontba. Tanulmányunk középpontjában a NUTS-3 szint állt és vizsgálatunkban a megyei klímastratégiai dokumentumok klímaorientált értékelésére került sor a nemzetközi szakirodalomban megtalálható más területi szintekre (EU szintű, országos) vonatkozó eredmények, értékelési módszertanok áttekintésére és szintetizálására alapozva. Hazánkban a megyei szint alkalmas lehet a klímaorientált és egyben a fenntarthatósági átmenet irányába mutató törekvések hatékony támogatására. A korábbiakban alkalmazott, már bevált, ill. hagyományosnak tekinthető térségi-, és városfejlesztési gyakorlat, valamint a tervezési, ill. döntéshozatali folyamatok nem képesek teljes mértékben nyomon követni ezeket a várható változásokat. Vizsgálataink során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a rugalmas alkalmazkodási képesség egyet jelent a rugalmas döntéshozatali és döntéstámogatási rendszerekkel, mely a helyi fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás záloga is lehet egyúttal.
Tőke, P. M., & Hortay, O. (2020). Simulation-based sensitivity analysis of an on-site hydrogen production unit in Hungary. International Journal of Hydrogen Energy. https://doi.org/10.1016/j.ijhydene.2020.11.010
Scimago: Q1 Condensed Matter Physics, Q1 Energy Engineering and Power Technology, Q1 Fuel Technology, Q2 Renewable Energy, Sustainability and the Environment
IF= 4.939
A cikk egy mobil elektrolizáló, egy hidrogéntartály, egy napelem és egy szélturbina integrált üzemeltetésével elérhető többlethasznot vizsgálta. A cikk legfontosabb hozzáadott értéke az egyes eszközkomponensek méretezésére végzett érzékenységvizsgálat, ami segítheti a jövőbeli beruházásokat az ideális portfólió kialakításában.