Lehetséges-e a városban fenntarthatóan élni?
Megannyi területen hozhatunk tudatos fogyasztói döntést. Hogyan induljunk el? Mennyiben segítenek bennünket a városok? Energiafelhasználás, közlekedés, élelmiszerfogyasztás, ruházkodás, tartós fogyasztási javak – mire figyeljünk?
A BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke 2023 májusa óta vesz részt egy, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség irányításával, összesen nyolc országot felölelő együttműködési projektben, amely a városok szerepét vizsgálja és értékeli a fenntartható életmód szolgálatában (bővebb információ a projektről angol nyelven: https://www.interreg-central.eu/projects/nice/?tab=outputs). Az együttműködés során a kutatás és tapasztalatcsere mellett a fenntartható fogyasztás és körforgásos életmód terjesztéséhez kapcsolódó kísérleti projektek is megvalósulnak, Budapest mellett többek között Bologna (Olaszország), Brzeg Dolny (Lengyelország), Graz (Ausztria), Jihlava (Csehország), Kassa (Szlovákia), Ptuj (Szlovénia) és Würzburg (Németország) településeken. A BME kísérleti projektjének célja, hogy elsősorban az egyetemi polgárok és budapesti lakosok körében felhívja a figyelmet a fenntartható fogyasztás újszerű formáira, támogassa a tudásmegosztást, valamint erősítse a fenntartható üzleti modellezés területéhez kapcsolódó kompetenciákat különböző előadások, workshopok, valamint egy, a 2024/2025 II. félévében meghirdetésre kerülő egyetemi kurzus révén.
A Kutatók éjszakája 2024 programsorozat részeként megvalósuló „Lehetséges-e a városban fenntarthatóan élni?” workshop keretében a részvevők három gondolatébresztő, interaktív előadást hallgathattak meg a fenntartható életmódhoz kapcsolódóan:
Összesen 34 résztvevő vett részt a workshopon, köztük egyetemi polgárok, érdeklődők. Az előadások mellett különböző játékok, interaktív foglalkozások tették színes, pezsgő eseménnyé az alkalmat. Dr. Szabó Mariann korábban arra kérte a résztvevőket, hogy a viseljenek egy vagy több olyan ruhadarabot, amelyet régóta használnak, jöjjenek vintage/ retro öltözékben, valamint a résztvevőknek lehetőségük volt beszámolniuk az öltözékekről. Bozsoki Fruzsina arra biztatta a résztvevőket, hogy töltsék le a Beeco mobilalkalmazást, ahol a fenntartható életmódhoz kapcsolódó lehetőségeket találják meg, mintegy „öko-iránytűként”. Vincze Dorottya játékában a résztvevőknek el kellett dönteniük, melyik termék környezettudatos és melyik nem. A résztvevők rendkívül nyitottak voltak arra, hogy megvitassák a körforgásos gazdaság jelentését a mindennapi életben, és csatlakozzanak az interaktív játékokhoz.
A résztvevők aktívan tettek fel kérdéséket a karbonlábnyomukról, a fenntartható életmóddal kapcsolatos előnyökről és hátrányokról az utazás és az étkezés területén. 2020-ban az egy főre jutó átlagos karbonlábnyom Magyarországon 5 tonna CO2e volt, míg Németországban 7,7, az USA-ban pedig 14,24. A workshop során bemutatásra került a hallgatóság számára az UBA által kidolgozott Big Points for Sustainable Consumption and Circular Lifestyles (Nagy pontok a fenntartható fogyasztásért és a körkörös életmód megvalósításáért), ahol olyan tevékenységeket lehet találni, amelyekkel jelentős megtakarításokat lehet elérni a személyes karbonlábnyom csökkentése érdekében, erről bővebben, itt: https://nachhaltigerkonsum.info/service/bigpoints