35/20/15 – Az oktatásért és a nemzetközi kutatási együttműködésért: 35 éves a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék: Konferencia és tanulmánykötet

Többszörös neves évfordulót ünnepel a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék 2024-ben, hiszen a Tanszék elődje 35 éve kezdte meg működését, Magyarország 20 éve tagja az Európai Uniónak, mesterképzésünkre – a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzésre – pedig 15 éve iratkoztak be az első hallgatók. A Tanszék születése meghatározó esemény volt, míg az EU-csatlakozás részben a kutatások új lehetőségeit hozta, részben a tananyagra is markánsan hatott. A saját mesterképzés indítása pedig szakmai kihívást és lehetőséget egyszerre biztosított Tanszékünk számára.

Az évforduló alkalmából a Tanszék két munkatársának gondozásában (Dr. Szabó Mariann és Csigéné Dr. Nagypál Noémi) tanulmánykötetet jelentettünk meg. A kötet szakmai lektorálását Dr. Szlávik János, az MTA doktora vállalta.

A kötetet az évfordulónk alkalmából 2024. november 8-án tartott rendezvényen mutattuk be. A rendezvény célja volt áttekinteni a Tanszék eddigi történetét, eredményeit, jelenlegi tevékenységét és lehetőségeit, kitérve a képzésekre, tehetséggondozásra, hazai és nemzetközi kutatási projektekre. A meghívottak köre volt hallgatóinkra, a Tanszéken végzett PhD hallgatókra, egykori kollégáinkra, valamint szakmai partnereinkre terjedt ki.

A témakörök jól lefedik a Tanszék kiterjedt, de minden esetben a fenntarthatóság komplex fogalmához kötődő oktatási és kutatási portfólióját. A kötetben három tanulmány angol nyelvű, valamint az összes tanulmányhoz kétnyelvű (magyar és angol) absztrakt is készült. A tanulmány íróinak rövid életrajzát szintúgy magyar és angol nyelven is közzétesszükannak érdekében, hogy a külföldi kollégáink és partnereink is képet kaphassanak szerteágazó tevékenységeinkről.

A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai egységben négy tanulmány jelent meg: Bartus Gábor: „Ki lehet-e jutni a közepes fejlettség csapdájából fenntarthatósági transzformációval?”, Ijjas Flóra és Pleszkáts Annamária „Reprodukciós jogok, demográfiai reziliencia és a nemek közötti egyenlőség fenntarthatósági szempontú összefüggései”, Csuvár Ádám és Kármán-Tamus Éva: „A háztartási tűzifafogyasztás ökonometriai vizsgálata az energialétra hipotézis vonatkozásában”, valamint Szalmáné Csete Mária és Szabó Mariann: „Európa 10 vezető mérnökegyetemét tömörítő kezdeményezés, az EELISA közösségei a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéken” című művei.

A környezetmenedzsment témakörhöz három tanulmány készült: Harazin Piroska és Péterné Baranyi Rita: „A környezetmenedzsment fókuszának múltja és jelene”; Vokony István és Szalmáné Csete Mária: „A fenntarthatóság új paradigmája: energiahatékonyság és vállalatirányítási modellek a digitális korszakban”, továbbá Tóth Csilla, Háry András és Kósi Kálmán: „Neutrális karbonlábnyom program a ZalaZONE innovációs ökoszisztémában”.

A fenntartható fogyasztás blokk három tanulmánya: Valkó László és Kálmán Kristóf: „A fenntartható fogyasztás alternatívái – a vegán étrend ökológiai lábnyoma”, Szabó Mariann és Horváth György Ádám: „A körforgásos gazdaság érvényesítési lehetőségeit bemutató jó gyakorlatok, mint a régióközi tanulás serkentői az Interreg CENTRAL EUROPE NiCE projektben”, valamint Csigéné Nagypál Noémi, Princz-Jakovics Tibor és Csuvár Ádám: „A körforgásos életmódot támogató szakpolitikai háttér elemzése Magyarországon, nagyvárosi környezetben”.

Öt tanulmány készült a regionális fenntarthatósági kutatások témakörhöz: Szalmáné Csete Mária és Szlávik János: „A lokalitás szerepe a fenntarthatóságban”, Szabó Mariann és Bozsoki Fruzsina: „Barnemezős területek újrafejlesztésének fenntarthatósági vonatkozásai, közelmúltbéli kutatások a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékén”, Buzási Attila, Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta és Csizovszky Anna: „A városi fenntarthatóság és klímaadaptáció elméleti és térségi összefüggései”, Biró Kinga és Szalmáné Csete Mária: „A klímaorientált okos mezőgazdaság regionális vonatkozásai”, illetve Pálvölgyi Tamás, Kármán-Tamus Éva és Hortay Olivér: „A fenntartható energiaátmenet regionális sajátosságai az Európai Unióban”.

Két tanulmány esetében („Circular Economy Good Practices as Drivers of Interregional Learning in the Interreg CENTRAL EUROPE NiCE Project” – Szabó Mariann & Horváth György Ádám, valamint „An Analysis of the Policy Background of Circular Lifestyles in Urban Settings in Hungary” – Csigéné Nagypál Noémi - Princz-Jakovics Tibor – Csuvár Ádám) a kutatást az Interreg CENTRAL EUROPE Program az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával támogatta a CE0100312 ‘From Niche to Centre - City Centres as Places of Circular Lifestyles’ (NiCE) projekt keretében.

„A fenntarthatóság új paradigmája: energiahatékonyság és vállalatirányítási modellek a digitális korszakban” (Vokony István - Szalmáné Csete Mária), „Barnemezős területek újrafejlesztésének fenntarthatósági vonatkozásai, közelmúltbéli kutatások a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékén” (Szabó Mariann & Bozsoki Fruzsina), illetve „A klímaorientált okos mezőgazdaság regionális vonatkozásai” (Biró Kinga - Szalmáné Csete Mária) tanulmányokhoz végzett kutatást az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFT NP FTA) támogatta.

A tanulmánykötet a Műegyetemi Digitális Archívumban érhető el: https://repozitorium.omikk.bme.hu/items/93a51333-526a-4ebc-b177-28c5f46ad805.